„Kiálts hozzám, és én válaszolok neked, hatalmas és megfoghatatlan dolgokat jelentek ki neked, amelyekről nem tudhatsz.” (Jeremiás könyve 33,3)
Semmi másnak a tanulmányozása nem teszi olyan nemessé gondolatainkat, érzéseinket és törekvéseinket, mint a Szentírás kutatása. Semmilyen más tanulás, egyetlen más könyv sem töltheti be szívünk jobb utáni vágyát, és nem adhat valódi választ az ember megoldásra váró kérdéseire. Ha megismerjük Isten Igéjét és figyelünk a tanításaira, akkor felemelkedhetünk a tudatlanság és nyomorúság legreménytelenebb mélységeiből is, hogy Isten gyermekei és a bűntelen angyalok társai legyünk. (…)
A Biblia történetei és tanításai mindenkiben érdeklődést keltenek, és minden szívhez szólnak. (…) A legegyszerűbben kifejezett, de magasztos, az örökkévalóságban is érvényes mennyei igazságokat foglalja magában. (The Signs of the Times, 1906. április 11.)
Nincs az életben olyan tisztség, olyan emberi tapasztalat, amellyel kapcsolatban a Biblia ne tartalmazna értékes tanítást. Uralkodó és alattvaló, mester és szolga, vevő és eladó, kölcsönadó és kölcsönkérő, szülő és gyermek, tanító és tanuló – mindenki felbecsülhetetlen értékű tanítást találhat az Igében.
S mindezek felett Isten Igéje elénk tárja a megváltás tervét. Megvilágítja előttünk, hogyan békülhet meg Istennel a bűnös ember.
Bemutatja az igaz élet alapelveit, amelyeknek kormányozniuk kell az életünket – és a bibliai alapelvek szerinti élethez, Isten parancsolatainak megtartásához mennyei segítséget ígér. Túlmutat e mulandó életen, az emberiség rövid és bajokkal teli történetén. Megnyitja előttünk a végtelen korszakok hosszú sorát, amelyeket nem homályosít el a bűn és a szomorúság. (Review and Herald, 1912. augusztus 22.)
