„A ti beszédetek mindenkor kellemes (kedves) legyen, sóval fűszerezett, hogy tudjátok, mi módon kell kinek-kinek megfelelnetek.” (Kolossébelieknek írt levél 4,6)
A beszéd adománya is egyike a ránk bízott talentumoknak: embertársaink segítésére, bátorítására és erősítésére kell felhasználnunk. Ha a szülők szeretik Istent és megőrzik az Úr útját, hogy igazságot és ítéletet cselekedjenek, akkor beszédük józan, tiszta és nemesbítő lesz. Akár otthon, akár máshol tartózkodnak, beszédükben választékos szavakat fognak használni. (36. kézirat, 1899)
A hang művelésének legjobb iskolája az otthoni, mindennapi élet. Igyekezz arra, hogy beszéded ne legyen bosszantó, ingerlő, hanem ápold, hogy lágy, érthető és tiszta hangon szólhass. Az anyák Krisztushoz hasonlóan járjanak el: gyengéd, szeretetteljes szavakat szóljanak otthonukban. (75. levél, 1898)
A beszéd adományának helyes művelése és felhasználása kapcsolatban áll a keresztényi munka minden ágával. Szerepe van az otthonunkban, és minden érintkezésünkben. Meg kell szoknunk a kellemes hanghordozást, a tiszta és helyes kiejtést. Szavaink legyenek kedvesek, barátságosak. A kedves szavak úgy hatnak a lélekre, mint a harmat és a csendes záporeső a kiszáradt földre. Krisztusról azt mondja a Szentírás, hogy kedvesség ömlött ajkairól – tudta, hogyan kell erősíteni a megfáradtat beszéddel (Ésaiás könyve 50,4). Az Úr megparancsolja mindnyájunknak: „A ti beszédetek mindenkor kellemes (kedves) legyen, hogy áldásos legyen a hallgatóknak.” Ha követjük Krisztus példáját a jó cselekvésében, az emberek szíve ugyanúgy megnyílik előttünk, mint Őelőtte.
Nem elhamarkodottan, hanem isteni szeretetből fakadó tapintattal szóljunk embertársainknak Jézusról, aki „legfőbb a tízezer között, és mindenestől fogva gyönyörűséges”. Ez a legnemesebb munka, amelyben a beszéd adományát gyakorolhatjuk. (Krisztus példázatai, 336–339)
Az igaz szavak és tettek nagyobb befolyást gyakorolnak a jó irányba, mint az összes elmondott prédikáció. (Youth’s Instructor, 1903. január 1.)
