„Szombatjaimat is nekik adtam, hogy legyenek jelül köztem és közöttük, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, aki megszentelem őket.” (Ezékiel könyve 20,12) „Lélekben voltam ott, az Úr napján.” (Jelenések könyve 1,10)
Az Úr napja, amelyet János itt említ, a szombat volt, az a nap, amelyen Isten megnyugodott a teremtés nagy műve után. Teremtőnk megáldotta és megszentelte ezt a napot, mivel ekkor pihent meg. János Páthmos szigetén éppen olyan szentül megtartotta a szombatot, mint amikor a nép között prédikált. A sziget kopár sziklái Jánost a Hóreb hegyére emlékeztették, ahol Isten kijelentette törvényét a népnek: „Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt!” (Mózes II. könyve 20,8)
Isten Fia a hegytetőről szólt Mózeshez. Az Úr a kősziklát tette szentélyévé, temploma az „örökkévaló dombok”. Az isteni Törvényhozó leszállt a hegyre, hogy kijelentse szent törvényét az egész nép hallatára, hatalmának és dicsőségének megnyilvánulása hasson a szívükre, s így ne szegjék meg parancsolatait. Teremtőnk törvénye változatlan volt. A táblák, amelyekre törvényét írta, kősziklából lettek kifaragva, jelezve törvényének változhatatlan voltát. A szilás Hóreb szent hely lett mindazok számára, akik szeretik és tisztelik Isten törvényét.
Mialatt János szeme előtt elvonultak Hóreb jelenetei, betöltötte annak Szentlelke, aki megszentelte a szombatot. János látta Ádám bűnét, amikor áthágta Isten törvényét, és látta törvényszegésének félelmetes következményeit. Isten végtelen szeretete, amely abban nyilatkozott meg, hogy odaadta Fiát az elvesztett emberiség megmentéséért, hatalmasabb és csodálatosabb, hogysem emberi nyelv kifejezhesse. János bemutatja levelében Isten szeretetét, s mindnyájunkat arra hív, hogy lássuk meg, „mily nagy szeretetet adott nekünk az Atya” (János evangéliuma 3,1). (The Sanctified Life, 54. o.)
Mindazok, akik a Szombatot a közöttük és Isten közötti jelnek tekintik, kinyilvánítják életükben, hogy Ő az Isten, aki megszenteli őket, és az Ő kormányzatának alapelveit megvalósítják gyakorlati életükben. Minden nap imádkoznak azért, hogy a Szombat megszentelő befolyása megnyugodjék rajtuk.
