„Áldjátok az Urat, ti angyalai, hatalmas erejűek, akik cselekszitek az Ő parancsolatait, hallgatván rendeletének szavára! Áldjátok az Urat, minden seregei, szolgái, akik tetszése szerint cselekszetek!” (103. zsoltár 20–21)
A láthatatlan angyalok együttműködnek Isten gyermekeivel: a körülöttük élőket segítő szövetséget alkotnak velük. Milyen lelkesítő gondolat, hogy a menny munkatársaiként közvetíthetjük az angyalok által hozott áldást! Ily módon Isten munkatársai vagyunk, munkánk magán viseli az isteni jelet. Az egész menny örömmel és gyönyörűséggel tekint angyalok és emberek összefogására, s az ebből az együttműködésből fakadó jó befolyást elismerik a mennyei udvarokban. Az angyalok kezei vagyunk, hiszen e szent lények általunk végzik szolgálatukat. Önzetlenségük segít abban, hogy felajánlott emberi segítségünk eredményes legyen. Ez Isten módszere, így gyakorolja megmentő hatalmát. A mennyei angyalok tudása és tettei az emberi erőfeszítésekkel együtt enyhülést hoznak az elnyomottaknak és szenvedőknek.
Az angyalok, akik Sátán elsőségre törekvésének idején harcoltak ellene a mennyei udvarokban, és győztek Isten oldalán, akik örültek Földünk és ősszüleink teremtésének, a legnagyobb érdeklődéssel munkálkodnak együtt az elbukott, de megváltott emberekkel. Így Istentől kapott erővel, a mennyei angyalokkal összefogva megkereshetjük és megmenthetjük a bűneikben elveszendő embertársainkat.
Isten arra hívott el bennünket, hogy segítsünk másoknak, felhasználva ismereteinket és a mennyei angyalok által nyújtott segítséget, erőt. A természetfeletti hatalmakkal együttműködve áldást nyerünk magasabb rendű nevelésükből és tapasztalataikból. (45. levél, 1892)