„Mindaz, ami Istentől született, legyőzi a világot; és az a győzedelem, amely legyőzi a világot, a mi hitünk.” (János apostol I. levele 5,4)
Az apostolok biztos alapra, a „Korszakok Sziklájára” építettek. Erre az alapra azokat a köveket hordták, amelyeket a világ bányáiból hoztak elő, kemény munkával. Az építők nem dolgozhattak akadálytalanul, munkájukat rendkívül megnehezítették Jézus Krisztus ellenségei. Küzdeniük kellett a vakbuzgósággal, előítélettel szemben, és azok gyűlölete ellen, akik hamis alapra építettek. (…)
Királyok, kormányzók, papok és fejedelmek igyekeztek megsemmisíteni Isten templomát. Azonban a hűséges férfiaknak köszönhetően – börtön, kínzás és halál ellenére is – előrehaladt a munka, az építmény szépen és arányosan növekedett. (…)
Krisztus egyházának megalapítását századokon át tartó heves üldözés követte, azonban sohasem hiányoztak azok a férfiak, akik Isten templomának építését az életüknél is drágábbnak tekintették. (…)
Az igazság ellensége minden erejével igyekezett megakadályozni az Úr építőire bízott munkát. Azonban Isten nem maradt tanúk nélkül. Olyan embereket hívott el, akik képesek voltak megvédelmezni „a hitet, amely egyszer a szenteknek adatott” (Júdás apostol levele 1,3). A történelem feljegyzi e férfiak bátorságát és hősiességét. Az apostolokhoz hasonlóan sokan elestek őrhelyükön, a templom mégis folyamatosan épült. A valdensek, John Wyclif, Husz és Jeromos, Luther Márton, Zwingli, Kranmer, Latimer, Knox, a hugenották, Wesley János és Károly, s más férfiak egész serege olyan anyagot hordott az alapra, amely az örökkévalóságban is megmarad. (…) Visszatekinthetünk az elmúlt századokra, és megláthatjuk az élő köveket, amelyekből fénysugarak ragyogtak elő a tévelygés és babona sötétjén keresztül. Ezek a drága ékszerek növekvő fénnyel ragyognak majd az örökkévalóságon át, és bizonyságot tesznek Isten igazságának hatalmáról. (Az apostolok története, 596–598. o.)
