„Senkinek gonoszért gonosszal ne fizessetek! A tisztességre (becsületességre) gondotok legyen minden ember előtt.” (Római levél 12,17)
Minden üzleti vállalkozásunkban úgy cselekedjünk, amilyennek szeretnénk, hogy a testvéreink gondoljanak bennünket. Tetteinket keresztényi alapelveink irányítsák, hogy ne kelljen semmit eltitkolnunk és szépítgetnünk. Lehet, hogy bírálnak, próbára tesznek bennünket, azonban megingathatatlan feddhetetlenségünk tiszta aranyként fog ragyogni, és áldás lesz mindazok számára, akikkel érintkezésbe kerülünk. Azzal teszünk jót másokkal, ha szavainkat hitelesnek tartják, és azt gondolják rólunk, hogy olyan emberek vagyunk, akik nem akarnak előnyre szert tenni felebarátjuk kárára. Legyünk mindenki barátja és jótevője, így embertársaink bízni fognak a tanácsainkban. Egy igazán becsületes ember sohasem használja ki mások gyengeségét vagy tehetetlenségét, hogy megtöltse saját pénztárcáját. Méltányos ellenértéket fogad el azért, amit elad. Ha hiba van a termékében, nyíltan megmondja testvérének és felebarátjának, még ha ezáltal saját pénzügyi érdekei ellen dolgozik is.
Az élet minden területén becsületesnek kell lennünk. Nem a tisztesség alapelvei kormányozzák világunkat, mert mestere a hazug, csaló, elnyomó Sátán, és alattvalói követik őt, megvalósítva céljait. A keresztények azonban más Mestert szolgálnak, ezért tetteiket Istenben kell véghezvinniük, megvetve minden önző nyereséget. Az üzleti életben a tökéletes becsületességtől való elhajlás csekélységnek tűnhet, azonban Megváltónk nem így látja.
Lehet, hogy valakinek nem olyan előnyös a külseje, és sok tekintetben lehetnek hiányosságai, de ha a feltétel nélküli becsületesség hírében áll, akkor tisztelni fogják. Aki állhatatosan ragaszkodik az igazsághoz, mindenki bizalmát megnyeri. Nem csak hittestvérei bíznak benne, a nem hívők is becsületes embernek ismerik el. (3. levél, 1878)
