„Ezt mondja az Úr: Tartsd vissza szódat a sírástól és szemeidet a könnyhullatástól, mert meglesz a te cselekedeteidnek jutalma, azt mondja az Úr, hiszen az ellenség földjéről térnek vissza. Jövendődnek is jó reménysége lesz, azt mondja az Úr, mert fiaid visszatérnek az ő határaikra.” (Jeremiás próféta könyve 31,16–17)
Jézus Krisztus eljön a felhőkkel, nagy dicsőségben. (…) Eljön, hogy feltámassza a halottakat, és az élő megváltottakat átváltoztassa dicsőségről dicsőségre. (…) A családi kapcsolatok helyreállnak. (Jézus élete, 632. o.)
Csodálatos megváltás, amelyről oly régóta beszéltünk, amelyet oly régóta reméltünk, és amelyre sóvárogva várakoztunk! (…)
Az élő igazak átváltoznak „nagy hirtelenséggel, egy szempillantás alatt” (Korinthusi I. levél 15,52). Isten szavára megdicsőülnek és halhatatlanságba öltöznek, s a feltámadt megváltottakkal együtt elragadtatnak, hogy találkozzanak az Úrral a levegőben. Az angyalok „összegyűjtik a választottakat a négy szél felől, az ég egyik végétől a másik végéig” (Máté evangéliuma 24,31). A kis gyermekeket angyalok helyezik édesanyjuk karjába. A halál által régen elszakított barátok újra együtt lesznek, és sohasem válnak el többé. Mindnyájan öröméneket zengve szállnak fel Isten városába. (A nagy küzdelem – Korszakok nyomában, 645. o.)
A szülők kimondhatatlan örömmel látják, amikor a koronát, a fehér ruhát és az arany hárfát átadják gyermekeiknek. A remény és félelem napjai véget értek. Jézus megváltotta gyermekeit. (The Signs of the Times, 1886. július 1.)
Ott megláthatjuk a csodálatos Éden szépségét, és a kert közepén az élet fáját. Koronánkat, amelyet Megváltónk helyezett fejünkre, lába elé tesszük, és arany hárfánkat pengetve dicséretet és hálát zengünk annak, aki a királyi trónon ül. Ti is ott lehettek azok között, akik belépnek a gyöngykapukon Isten városába. Örökre ott élhettek nyugalomban, együtt a családtagjaitokkal. Segítsen az Úr benneteket, hogy küzdjetek az örök élet koronájáért! (Review and Herald, 1903. szeptember 3.)
