„Templomot nem láttam abban, mert az Úr, a mindenható Isten annak temploma, és a Bárány.” (Jelenések könyve 21,22)
Isten népe abban a kiváltságban részesül, hogy személyesen találkozhat az Atyával és a Fiúval. Amint a korinthusiakhoz írt első levélben olvashatjuk: „Most tükör által, homályosan látunk” (13,12), azaz Isten képmását homályosan visszatükrözve láthatjuk teremtett műveiben, a természetben, és a szeretetteljes gondviselésben, ahogyan velünk, emberekkel bánik. Azonban Jézus Krisztus visszajövetelekor majd szemtől szemben, tisztán láthatjuk Őt. Jézus mellett állhatuk majd, és láthatjuk arcának dicsőséges ragyogását. (A nagy küzdelem – Korszakok nyomában, 676–677. o.)
Ezen a meghitt néven szólíthatjuk Istent: „Mi Atyánk”, amely irántunk érzett szeretetének jele, és záloga gyengéd gondoskodásának. Isten Fia pedig kegyelmének örököseit nem szégyelli testvéreinek nevezni (Zsidókhoz írt levél 2,11).
Mindazon atyai szeretet, amely nemzedékről nemzedékre áradt az emberi szívek csatornáin, a gyengédség minden forrása, amely csak felfakadt a szívünkben, csupán kicsiny patak Isten végtelen szeretetének kimeríthetetlen tengeréhez képest. (Review and Herald, 1908. október 22.)
Jézus által nyugalmat nyerhetünk, így a mennyei élet már most elkezdődik. Válaszolunk a hívására, amikor így szólít meg: „Jöjjetek, tanuljatok tőlem!”, követjük Őt, s ezzel elkezdődik számunkra az örök élet. A menny szüntelen közeledés Istenhez Krisztus által. Minél többet időzünk a mennyei világosságban, annál több dicsőség tárul fel előttünk, s minél jobban megismerjük Istent, annál nagyobb lesz a boldogságunk. (Jézus élete, 331. o.)
A mennyben a legnagyobb boldogságunk az lesz, hogy meglátjuk Istent. Milyen nagyobb örömben részesülhetnének a bűnösök, akiket Krisztus kegyelme megmentett, mint hogy megláthatják Isten orcáját és megismerhetik Őt mint Atyjukat? (Bizonyságtételek, VIII. köt., 268. o.)
Vigaszt nyújt számunkra, hogy már e földi életünkben is szemlélhetjük Jézus Krisztust a hit szemével, és hit által hasonlókká válhatunk Őhozzá. De milyen csodálatos lesz, amikor szemtől szemben láthatjuk majd Megváltónkat! (Bible Echo, 1892. január 15.)