„Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosság Atyjától száll alá, akinél nincs változás vagy változásnak árnyéka.” (Jakab 1:17)
Isten hatalma megnyilatkozik a szívverésben, a tüdő működésében és az élő folyamatokban, melyek a test ezernyi csatornáján futnak keresztül. Adósok vagyunk Istennek létünk minden pillanatáért és életünk minden öröméért. Az erők és képességek, melyek az embert az alacsonyabb rendű teremtmények fölé emelik, a Teremtő adományai. Ő eláraszt minket javaival. Adósai vagyunk az ételért, amit megeszünk, a vízért, amit megiszunk, a ruháért, melybe öltözünk és a levegőért, melyet belélegzünk. Az ő különleges gondviselése nélkül a levegő fertőzött és mérgező lenne. Ő a mi bőkezű jótevőnk és megtartónk. A földet megvilágító Nap, a Hold ünnepélyes ragyogása, az ég csillagokkal tűzdelt dicsősége, a záporok, melyek felfrissítik a földet és virágba borítják a természetet, a természet sokszínű gazdagsága, a magad fák, a cserjék és növények, a hullámzó gabona, a kék ég, a nappal és éjszaka váltakozása, a megújuló évszakok mind a Teremtő szeretetét hirdetik az embernek. Isten ezekkel az égi és földi jelekkel kapcsol magához minket. (The Review and Herald, September 18, 1888.)
Beszámolhatunk az Úrnak földi ügyeinkről, kérhetjük tőle mindennapi kenyerünket és ruházatunkat csakúgy, mint az élet kenyerét és Krisztus igazságosságának, isteni jellemének palástját… Akié minden hatalom mennyen és földön, annak ajándékai Isten gyermekei számára állnak készen. Olyan drága ajándékok, amelyek a Megváltó vérének súlyos áldozata árán válhatnak tulajdonunkká; olyan ajándékok, amelyek a szív legmélyebb vágyódását is betöltik. Ennek örvendezhetnek azok, akik kisgyermekként fordulnak Istenhez. Tekintsétek Isten ígéreteit a tulajdonotoknak, hivatkozzatok rájuk mint Isten adott szavára, így Ő teljes örömet áraszt rátok. (Thoughts from the Mount of Blessing, 133, 134.)
