„De az a kenet, amelyet tőle kaptatok, bennetek marad, ezért nincs szükségetek arra, hogy bárki tanítson titeket, hanem az ő kenete megtanít titeket mindenre, és az igaz, nem pedig hazugság. Ahogyan megtanított titeket, úgy maradjatok meg őbenne.” (1Jn 2:27)
A Lélek az, aki tanít és megvilágosít. A leghatalmasabb igehirdetés és a Szentírás olvasása sem képes átformálni a jellemet és a lelket, ha a Szentlélek nem munkálkodik együtt az emberi eszközökkel, és általuk. A tervezés és kigondolás munkáját nem szabad olyan jellemmel végezni, amely önmagára kívánja felhívni a figyelmet. Az Ige hatalom és kard az ember kezében, de a Szentlélek az, aki képes megérinteni az elmét. „Mindnyájan Istentől tanítottak lesznek.”Isten gyújt világosságot az emberi szívekben…Annak, hogy Isten oly keveset tehet értünk, az az oka, hogy elfelejtjük: a Szentlélek hatalmának kell együtt munkálkodnia az emberi eszközökkel. (Manuscript 115a, 1897.)
Azzal a nagyszerű igazsággal, melyet kiváltságunk volt megismerni, a Szentlélek hatalma által a világosság élő közvetítőivé kell lennünk. Akkor közeledhetünk a kegyelem trónusához, és bűnbánó szívvel olyan szent törekvéssel küzdhetünk a mennyek országáért, melynek meglesz a maga jutalma. Küzdve és hadakozva tesszük ezt, ahogy Jákob tette. Üzenetünk akkor Isten hatalma lesz az üdvösségre. Könyörgéseink buzgók és szükségünk tudatától áthatottak lesznek, és meghallgatásra találnak. Az igazságot életünkkel és jellemünkkel fogjuk bemutatni, mert ajkunkat az Isten oltáráról vett eleven szén érintette. Amikor ez a tapasztalat a miénk lesz, kiemeltetünk kicsinyes énünkből, melyet oly gyengéden dédelgettünk. Megüresítjük énünket az önzés pusztító hatalmától, és megtelünk dicsérettel és hálával Isten iránt. Magasztalni fogjuk az Urat, minden kegyelem Istenét, aki Krisztust felmagasztalta. Ő pedig kinyilatkoztatja magát általunk, éles sarlókká téve minket szántóföldjén. (The Review and Herald, February 14, 1899.)
