„De még most is biztatlak titeket: Ne veszítsétek el a reményt.” (Csel 27:22)
Jézus egyszerű körülmények között élt, de hűségesen és örömmel vette ki részét minden otthoni munkából. … Jézus vidáman és tapintatosan végezte munkáját. Sok türelemre és lelkiségre van szükségünk ahhoz, hogy a Biblia vallását behozzuk az otthoni életbe és a munkahelyre, hogy elviseljük a világi ügyek okozta megterhelést, és szemünket mégis egyedül Isten dicsőségére szegezzük. Krisztus ezen a ponton segít. Sohasem volt annyira elfoglalva a világi gondokkal, hogy ne lett volna arra ideje, hogy törődjön a mennyei dolgokkal. Szívének örömét gyakran zsoltárokkal és mennyei énekekkel fejezte ki. Názáret lakói gyakran hallották hangját, amint dicsérettel és hálával járult Isten elé. A mennyel éneke által tartotta a kapcsolatot. Ha társai a fárasztó munkáról panaszkodtak, a Megváltó ajkáról felszálló édes dallam felvidította őket. Úgy tűnt, hogy dicsérete elűzi a gonosz angyalokat, és mint a tömjén, jó illattal tölti be a környéket. (The Desire of Ages, 72, 73.)
Ne légy gondterhelt, sem ingerült, amikor feladatot bíznak rád, hanem hordozd örömmel e kicsiny terheket…Ezek csupán egyszerű, mindennapi kötelességek, melyek nagyon kicsinynek és jelentéktelennek tűnhetnek előtted, ám valakinek el kell végeznie őket. Ha fürgén és örömteli szívvel végzed el őket, tudván, hogy ezzel szüleid terheit enyhíted, áldássá leszel otthonodban. Nem is tudod, mennyi jót tehetsz, ha mindig vidám, derűs arccal keresed a segítségnyújtás alkalmait…Napról napra az örökkévalóságnak építesz. Alakítsd jellemedet az isteni minta szerint! Formáld ki benne a tőled telhető legtöbb kedvességet, gondos engedelmességet és fáradhatatlan szeretetet…Ápold az azonnali együttérzés képességét; arcod mindig legyen vidám és légy készséges a segítségnyújtásra mindazoknak, akiknek szüksége van rá…Isten minden olyan cselekedetre lehetőséget ad, ami a dicsőségét szolgálja…A végső számadás napján pedig dicső jutalomban részesülsz. (The Youth’s Instructor, September 24, 1884.)
