„Ámde azért tartottalak meg, hogy megmutassam neked hatalmamat, és hogy hirdessék nevemet az egész földön.” (2Móz 9:16)
A keresztény élet több, mint ahogyan azt sokan gondolják. Nem csupán szelídségből, türelemből, alázatosságból és kedvességből áll. Ezek az erények fontosak, de szükség van bátorságra, erőfeszítésre, határozottságra és kitartásra is. Az az út, amelyet Krisztus mutat, keskeny út, az önmegtagadás ösvénye. Erre az útra erős jellemű, határozott emberek léphetnek csak rá, akik a nehézségek és csüggesztő körülmények árán is csak előre mennek.
Kitartó emberekre van szükség. Olyanokra, akik nem várnak arra, hogy útjuk kiegyenesedjen, és minden akadály leomoljék; olyan emberekre, akik új életre keltik az elcsüggedt munkások lankadó erőfeszítéseit; olyan emberekre, akiknek a szívét átmelegíti a keresztény szeretet, és kezük erős a Mester munkájának végzésére.
Némelyek azok közül, akik a missziós szolgálatban tevékenykednek, gyengék, elpuhultak, lélektelenek és könnyen elcsüggednek. Hiányzik belőlük a lendület. Nem rendelkeznek azokkal a pozitív jellemtulajdonságokkal, amelyek erőt kölcsönöznek egy munka elvégzéséhez: azzal a lélekkel és erővel, amely lángra lobbantja a lelkesedést. Akik sikert akarnak elérni, bátornak és bizakodónak kell lenniük. Nem elég, ha a passzív erényeket művelik, a cselekvő erényeket is gondozni kell. Noha szelíden válaszolnak, hogy csillapítsák a haragot, de a hős bátorságával is bírniuk kell, hogy ellenálljanak a gonosznak. A mindent eltűrő szeretet mellett a jellemnek arra az erejére is szükségük van, amely pozitív befolyásukat határozottan érezteti.
Vannak ingatag jellemű emberek… Ezt a gyengeséget, határozatlanságot és tehetetlenséget le kell küzdeni… Azoknak a nagy embereknek, akik a támadás, gáncsoskodás ellenére is erejüket, képességeiket tettekre váltják, az akadályok áldássá lesznek és önbizalmat adnak. A küzdelem és a tanácstalanság az Isten iránti bizalom gyakorlására hív, és olyan állhatatosságra, amely növeli az erőt. (The Ministry of Healing, 497-500.)
