„Józsué erre azt mondta Ákánnak: Kérlek, fiam, adj dicsőséget az ÚRnak, Izráel Istenének, és tégy bűnvallást előtte, és add tudtomra, kérlek, mit tettél, ne titkold el előlem!” (Józs 7:19)
Ákán története arra a komoly leckére tanít, hogy egyetlen ember bűne miatt Isten helytelenítése nyugszik meg a népen vagy a nemzeten, mígcsak meg nem keresik és meg nem büntetik a bűnöst. A bűnnek természetéből fakadóan rontó hatása van. Egyetlen halálos poklossággal fertőzött ember ezreket fertőzhet meg… Sokan nem merik megdorgálni a gonoszságot, nehogy ezzel feláldozzák állásukat vagy népszerűségüket. Némelyek pedig a dorgálást a szeretet hiányának tartják. Isten szolgája… a legkomolyabb kötelezettség alatt áll, hogy Isten szavát félelem vagy részrehajlás nélkül előtárja. A bűnt annak valódi nevén kell neveznie.
Isten szeretete sohasem vezet a bűn lekicsinylésére; sohasem takar el vagy menteget be nem vallott helytelenséget. Ákán túl későn döbbent rá, hogy Isten Törvénye, Szerzőjéhez hasonlóan, nem változik, hanem mérlegre teszi minden gondolatunkat, tetteinket, érzéseinket. Nyomon követ minket s ismeri tetteink titkos rugóit. Ha szemet hunyunk a bűn felett, az arra vezeti az embereket, hogy Isten törvényét félvállról vegyék. Sokan elrejtik gonoszságaikat embertársaik elől és azzal álltatják magukat, hogy Isten nem veszi szigorúan a törvényszegést. Pedig Isten törvénye annak fontos mértéke, hogy mi helyes, s az élet minden cselekedetét ezzel vetik össze ama napon, mikor Isten minden tettet, minden rejtett dolgot ítélet elé állít, akár jó, akár gonosz az. A tiszta szív tiszta életre vezet. Hiába bármi mentséget találnunk a bűnre. Kicsoda esedezhetne a bűnösért, amikor Isten tanúskodik ellene? (The S.D.A. Bible Commentary 2:996, 997.)
A világnak emberekre van leginkább szüksége, — olyan emberekre, akik meg nem vehetők, sem el nem adhatók, akik szívük legmélyéig őszinték és becsületesek, akik nem félnek nevén nevezni a bűnt, akiknek lelkiismerete úgy mutatja az irányt, akár az iránytű az északi pólust, és akik kiállnak az igazság mellett, szakadjon bár az ég. (Education, 57.)
