„Ne félj, mert veled vagyok! Napkeletről visszahozom utódaidat, és napnyugatról összegyűjtelek. Azt mondom északnak: Add ide, és délnek: Ne tartsd vissza! Hozd vissza fiaimat a messzeségből és leányaimat a föld végéről.” (Ézs 43:5-6)
Örömmel és reménységgel kell elvégeznünk munkánkat. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy elcsüggedjünk. Vegyük le tekintetünket kellemetlen tapasztalatainkról és szavaink legyenek tele vidámsággal. Hangulatunkból áradhat derű és öröm, vagy komor, gyászos hangulat. Oktassuk magunkat a bátor beszédre! Tanuljunk Krisztus példájából! Még a zsidók és a római katonák kezei között elszenvedett szörnyű megaláztatás – az Őt ért gúnyolódás és az elszenvedett kegyetlen bánásmód – következtében sem csüggedt el. (Letter 115, 1904.)
Tartsunk meg mindvégig erősen az elkezdett bizodalmat (Zsid 3:14)! Isten igazsága fényének nem szabad elhalványulnia. Be kell ragyognia a világot beborító tévedés sötétségébe. Nyissuk meg Isten Igéjét a föld magas tisztséget betöltő emberei, és a szegényebbek előtt is. Krisztus egyháza Isten eszköze az igazság hirdetésére; különleges munka végzésére erővel ruházta fel. És ha hűséges Istenhez, ha engedelmeskedik parancsolatainak, fenséges isteni erő lakozik majd benne. Ha becsüli az Urat, Izráel Istenét, nincs olyan hatalom, amely megállhat vele szemben. Ha hűséges marad szövetségéhez, az ellenség erői éppúgy tehetetlenek lesznek vele szemben, mint ahogy a polyva képtelen ellenállni a forgószélnek.
Az egyházra boldog, dicsőséges nap hajnala virrad, ha magára öltve Krisztus igazságosságát, megtagadja a világgal való minden barátságát. … Krisztusból árad az üdvösség élő forrása … Amikor hitben megragadjuk erejét, csodálatosan elforgatja a legreménytelenebb, a legcsüggesztőbb helyzetet is, az Ő nevének dicsőségére. (Testimonies for the Church 8:11, 12.)
