„Ó, Istenem, te tanítottál gyermekségemtől fogva, és egészen mostanáig hirdetem csodatetteidet.” (Zsolt 71:17)
A vérmérséklet, az egyéni sajátosságok, vonások, amelyekből a jellem felépül – minden, amit otthonunkban gyakorolunk, később majd felszínre tör és az élet összes megnyilvánulásaiban. A követett hajlamok ugyanolyan jellegű gondolatokban, szavakban és tettekben bukkannak majd elő. (Testimonies for the Church 6:174.)
Az otthon misszióterülete túlnő saját határán. A keresztény otthonnak példamutatással kell szemléltetni az igazi és tökéletes életelveket. Ez a példa jó hatással van a világra. Az igazi otthon sokkal nagyobb befolyást gyakorol az emberek szívére és életére, mint bármilyen prédikáció. Ha a fiatalok olyan otthonokból lépnek ki az életbe, továbbadják azt a leckét, amit megtanultak. Nemesebb életelveket ismertetnek meg más családokkal és felemelő befolyást árasztanak a társadalomra. (The Ministry of Healing, 352.)
„Az a család, amelynek tagjai udvarias, előzékeny keresztények, messze ható befolyást gyakorolnak a jóra. Más családok is megjegyzik az ilyen otthon által nyert eredményeket és követik a példát, és ezáltal ők is megvédik magukat a sátáni befolyásoktól. Isten angyalai gyakran meglátogatják azt az otthont, ahol Isten akarata uralkodik. Az Isten kegyelmének ereje által az ilyen otthon a felüdülés helye lesz a kimerült, megfáradt zarándokok számára. Éber elővigyázatossággal visszatartják énjüket az érvényesülési vágytól. Helyes szokásokat fejlesztenek ki. Figyelmesen elismerik mások jogait. A hit, amely szeretet által munkálkodik és megtisztítja a lelket, a kormánynál áll és az egész házat irányítja. Így az otthon megszentelt befolyása alatt, a testvériségnek Isten Igéjében lefektetett elveit széles körben elismerik és engedelmeskednek azoknak.” (The Adventist Home, 31.)
Krisztus élete példaként áll előttünk, és amikor szolgálunk, mint az irgalom angyalai, mások szükségleteinek, az az ember szoros szövetségben van Istennel. A kereszténységnek az a természete, hogy boldoggá tegye a családokat és a társadalom tagjait. (The Signs of the Times February 17, 1881.)
