„Mert az Ő alkotása vagyunk Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtetve, amelyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.” (Ef 2:10)
Vannak lehetőségek a munkára, amit Jézusért végezhetünk, amelyekről soha nem álmodtunk. Egy keresztény, egy Krisztushoz hasonló férfi, vagy Krisztushoz hasonló nő, aki aktív Isten szolgálatában, aki jelen van a társas összejöveteleken, akik jelenléte majd másokat is bátorít. A vallás nem cselekedetekből áll, a vallás cselekszik; nem alszik. Jézus tiszta vallása az a forrás, amelyből a tisztaság, szeretet és önfeláldozás patakjai áradnak…. Krisztus szeretetével a szívben dicséretével ajkainkon felmagasztaljuk Nevét… Ösztönző erő hat a Krisztus szeretetével teli lélekre…
Isten fiai és leányai meg kell mutassák, hogy ők mennyei eredetűek. Isten szemében az a nagy ember, aki a tömegek, a gondoskodás, a pénzügyi nyomás között megőrzi tisztán, szenny, a világi szennyeződés mocska nélkül. Imádság és hit által szilárdan Istenbe bízva, a lélek mozdíthatatlanul áll az erkölcsi függetlenség alapzatán, mégis kedves, szívélyes, szerető szívű és jóságos. A társadalom kísértéseivel találkozik, de ellenáll, fenntartja közösségét Istennel és a kommunikáció közte és Isten között képessé tesz arra, hogy társas kapcsolataidon keresztül átadd nekik a legkitűnőbb áldásokat, amelyeket a menny csak adhat… Határozott és részrehajlás nélküli igazság lesz látható minden megnyilatkozásában, de kötelességei nem érnek itt véget. Isten többet kíván. Azt kívánja, hogy úgy szeresd a lelkeket, ahogy Krisztus szereti őket. Együttérzésedet igényli a szenvedők, tévedők iránt, akik ki vannak téve Sátán kísértéseinek. Kedvességedet, udvariasságodat várja el a szerencsétlenek iránt, nagylelkű odafigyelést a mások irányában…. Úgy kell érintkezzél és foglalkozzál a világgal, ahogy a magad számára biztosítanál egy csendes, megszentelt, miközben istenfélő kegyes élet példáját hagyjuk hátra. (Letter 7, 1883.)
