„Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az sok gyümölcsöt terem, mert nélkülem semmit sem cselekedhettek.” (Jn 15:5)
Nincs semmink, semmik vagyunk, hacsak nem fogadunk el erényt Jézus Krisztustól. (The Youth’s Instructor, June 21, 1894.)
Amíg nem rendeljük alá magunkat feltétel nélkül Istennek, az emberi eszköz nem lakozik igazán az igazi szőlőtőkében, nem virágozhat Benne és nem teremhet gazdag szőlőfürtöket. Isten a legkisebb mértékben sem köt kompromisszumot a bűnnel. Ha ezt tette volna, Krisztusnak nem kellett volna eljönnie a mi világunkba és nem kellett volna szenvedni sem meghalni. Semmilyen változás nem igazi, ami nem változtatja meg a jellemet és azok életvitelét, aki elfogadják az igazságot. Az igazság szeretet által munkálkodik és megtisztítja a lelket. (Letter 31a, 1894.)
Hitvallásunk értéktelen, ha nem lakozunk Krisztusban; mert nem lehetünk élő szőlővesszők, ha a szőlőtőke életet adó tulajdonságai nem bővelkednek bennünk. Az igazi keresztényben Mesterének jellemvonásai fognak megjelenni, és amikor visszatükrözzük Krisztus ékességeit életünkben és jellemünkben, az Atya szeret minket, ahogy szereti az Ő Fiát. Amikor a feltételek beteljesednek azokban, akik vallják, hogy hiszik a jelenvaló igazságot, egy virágzó egyházat fogunk látni; mert tagjai nem élnek önmaguknak, hanem Annak, aki meghalt értük, és az élő Szőlőtőke virágzó ágai lesznek. (The Signs of the Times, April 18, 1892.)
A fa gyökerének kettős célt kell teljesíteni. Gyökereivel szilárdan kell tartsa a földben, miközben magába szívja a vágyott táplálékot. Így van ez a kereszténynél is. Amikor közösségben van Krisztussal, a törzs teljes, amikor Belőle táplálkozik, a lelkierő folyamai adatnak neki. Az ilyen ág levelei elhervadhatnak? – Soha. Ameddig a lélek Krisztusba kapaszkodik, semmi veszélye sincs arra, hogy elgyengül, elbágyad, és elfonnyad. A kísértések jöhetnek, mint fergeteg, nem fogják kiszaggatni. Az igazi keresztény cselekedeteinek indítékait Megváltója iránti mély szeretetből meríti. Mesteri iránti ragaszkodása igaz és szent. (The Youth’s Instructor, March 24, 1898.)
