„Hát nincs előtted az egész föld? Kérlek, válj el tőlem. Ha te balra tartasz, én jobbra megyek, ha te jobbra mész, én balra térek.” (1Móz 13:9)
Ábrahám háznépe több mint ezer lélekből állt. Akiket tanításai az igaz Isten imádatára vezettek, táborában otthonra leltek, és itt, mint egy iskolában olyan eligazításokat kaptak, amely előkészítette őket, hogy a hit képviselőivé legyenek. Ábrahám szeretete gyermekei és háznépe iránt vezette őt, hogy vallásos hitüket védelmezze, hogy az isteni rendelkezések ismeretében részesítse őket, hogy mint a legdrágább örökséget átadhassa nekik és rajtuk keresztül a világnak. Mindannyian megtanulták, hogy ők a menny Istenének uralma alatt vannak. Nem volt kényszer a szülők részéről, sem engedetlenség a gyermekek részéről. Isten törvénye kijelölte mindegyikük kötelességét és mindenki csupán az engedelmesség által biztosíthatta saját boldogságát és jólétét.
Saját példája, mindennapi életének csendes befolyása állandó példabeszéd volt. Az otthonában megnyilvánuló tántoríthatatlan tisztesség, jóakarat és önzetlen előzékenysége elnyerte a királyok csodálatát. Az élet illata, a nemes és szeretetteljes jellem mindenki előtt egyértelművé tette, hogy kapcsolatban állt a mennyel. Nem hagyta figyelmen kívül a legalázatosabb szolga lelkét sem. Otthonában nem volt külön törvény a gazda és egy másik törvény a szolga részére; királyi út a gazdagnak és egy másik a szegénynek. Mindenkivel igazságosan és szeretettel bántak. (Manuscript 22, 1904.)
A hit embere volt, aki mindig a legszigorúbb becsületesség elveit követte. Minden üzleti vállalkozásában előzékeny és tiszteletteljes volt. Életét keresztény udvariasság uralta és az Úr szolgálatát minden más elé helyezte. Egy hajszálnyival sem akart eltérni a tiszta, keresztény elvektől. (Letter 203, 1903.)
Mindenkinek hatalmában áll, hogy az igazi krisztusi előzékenységet gyakorolja. (Manuscript 19, 1892.)
