„Amelyek által igen nagy és becses ígéretekkel ajándékozott meg bennünket, hogy általuk isteni természet részeseivé legyetek, kikerülve azt a romlottságot, amely a kívánság miatt van a világban.” (2Pt 1:4)
Isten minden gyermekének kötelessége, hogy elméjét isteni igazsággal töltse meg, és minél inkább ezt teszi, elméje annál erősebb és tisztább lesz és fel tudja fogni Isten mélységes dolgait. Egyre buzgóbb és elevenebb lesz, ahogy az igazság elvei kifejezésre jutnak életében.
A lelki élet az, ami megáldja az embereket. Aki összhangban van Istennel, az állandóan Tőle fog erőt kérni. „Legyetek azért tökéletesek, miképpen a ti mennyei Atyátok tökéletes.” Életművünk legyen az, hogy állandóan keresztény jellemtökéletességre, Isten akaratával való összhangra törekszünk. Az itt elkezdett erőfeszítések majd folytatódnak az örökkévalóságon át. Az itteni növekedés akkor lesz a miénk, amikor belépünk az örök életbe.
Krisztus szelídségének, tisztaságának és szeretetének részesei örvendezni fognak Istenben, világosság és öröm árad a körülöttük lévőkre. A gondolat, hogy Krisztus meghalt és ezáltal megszerezte számunkra az örök élet ajándékát, elég ahhoz, hogy szívünkből a legőszintébb és legforróbb hálát váltsa ki, ajkunkról pedig a leglelkesültebb dicséretet. Isten ígéretei gazdagok, tökéletesek és teljesen ingyenesek. Aki Krisztus erejében eleget tesz a feltételeknek, az sajátjának igényelheti ezeket az ígéreteket áldásaik összes gazdagságával együtt. Isten kincstárából ilyen gazdagon ellátva élhetünk “az ÚRhoz méltóan, teljes mértékben az Ő tetszésére,” isteni példát mutatva társainknak, Teremtőnket dicsőítve. Üdvözítőnk megvédi követőit az önbizalomtól azáltal, hogy emlékezteti őket: „Nálam nélkül semmit sem tehettek.” Ezt párosítja bátorításunkra a kegyes biztatással: „aki Bennem lakozik… sok gyümölcsöt terem.” (The Review and Herald, September 20, 1881.)