„Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy ismerek majd, ahogy én is megismertettem.” (1Kor 13:12)
Földi életünk felkészülés az örök életre. Az itt elkezdődött tanulás nem fejeződik be ebben az életben, hanem az egész örökkévalóságon át tart – mindig folyik, és soha nem lesz vége. Egyre jobban kitárulkozik a megváltás tervében rejlő isteni bölcsesség és szeretet. A Megváltó, miközben gyermekeit az élő vizek forrásaihoz vezeti, az ismeret bőséges tárházát nyitja meg. Isten csodálatos művei, a világegyetem teremtésében és fenntartásában megmutatkozó hatalma napról napra új szépségben tárul fel. Az Isten trónjáról sugárzó fényben titkok tűnnek el, és az ember elcsodálkozik azoknak a dolgoknak egyszerűségén, amelyeket soha azelőtt nem értett meg. Most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretünk, akkor pedig úgy fogunk ismerni, ahogyan minket is megismert az Isten. (The Ministry of Healing, 466.)
Gondoljunk arra, mit jelent Krisztus személyes eligazítása mellett örök korszakokon át tanulni! A jelenlegi konfliktusok és kísértések között, a megpróbáltatások napjaiban olyan jellemet kell fejlesztenünk, amely felkészít bennünket arra, hogy Isten életével mérhető életet nyerjünk. (Letter 264, 1903.)
Csak Isten dicsőségét szemléljük és így növekedjünk kegyelemben és a mi Urunk Jézus Krisztus, Üdvözítőnk ismeretében! Minél buzgóbban és szorgalmasabban törekszünk az isteni bölcsességre, annál szilárdabban alapozódunk meg az igazságban. (The Youth’s Instructor, June 28, 1894.)
Ha Krisztust szemléljük, Vele társalgunk, jellemének szeretetreméltó voltát figyeljük, megváltozunk. Dicsőségről-dicsőségre. Mi ez a dicsőség? A jellem – és jellemünk folyamatosan változni fog. Látjuk tehát, hogy a megtisztítás műve Jézus szemlélése által folyik. (Manuscript 10, 1894.)
